Persze rögtön tudtam a választ miért nem:
1: sok más fontos dolgom van-volt, ami mellett nem volt időm semmire-de ez most megváltozott, mert már tudok magamra is szánni heti 1-2 órát.
2: a szüleim nem támogattak semmiben.Anyám, aki porcelán festő, mindig azt mondta: csak ezt ne csináld (porcelán festés). Holott szerintem ha a szülő látja, hogy a gyereke tehetséges, kutya kötelessége segíteni, terelgetni az útját, hogy segítse, jobbá tegye.
Ezeken túlléptem, így nagy lelkesedéssel ugrottam bele a festészetbe. Persze azért nem kapkodtam el, először rajzoltam, majd amikor már úgy éreztem, hogy újra bejárattam a kezem, áttértem az akril festészet tanulmányozására. Találtam a YouTube-on egy remek festőt: Will Kemp-et, aki nagyszerűen elmagyarázta az alapokat: színek keverését, kompozíciót, festmények készítését, majd a-z-ig megnéztem minden videót a www.willkmepartschool.com -on. Rettenetesen jól magyaráz és tényleg mindent bemutat az alapokból, és lehet online kurzusokat is venni. Miután átrágtam magam mindenen, lelkileg felkészültem a festésre, beszereztem a hozzávalókat. A választásom jó magyar márkára esett: Pannon Akril Color festék, a piacon a művészfestékek között a legolcsóbb, itt gyártják, és a színeket, amit Will javasolt ebben is megtaláltam. Íme az első alkotásaim. Az idő rendet megtartva, azért látszik a haladás...
