Megtapasztaltuk, hogy a kecske mindenféle növényt szeret, még a fák kérgét is. Így a kertünkben mindent megettek, amit elértek.
Na és a kecske a legszemtelenebb állat a földön. Nem használ ellene a drót kerítés, csak a fa vagy beton, mert addig piszkálja a szarvával (vagy patájával) amíg a drót ki nem bomlik és átfurakszik rajta, ha a túloldalon finomságokat lát. nagy hasznát vesszük a villanypásztornak is: amelyiket egyszer megcsípi, az nem megy többet a közelébe. Természetesen kipróbáltuk előtte mi is. Hát mi sem megyünk azóta a közelébe.
Szabad tartásban tartjuk őket, azaz csak akkor vannak megkötve, amikor fejés van. Még Sanyi a bakunk sincs megkötve, csak karámban van tartva. Kicsinek nem okozott gondot, de amikor öntudatára ébredt, na akkor öklelt, hátulról, sunyi módon, hogy az ember majd ketté szakadt. Na ezért került karámba.
Szép nagy óljuk van, két nagy etetővel és több vödörnyi vízzel. Még nincs nagy itatóvályúnk, csak vödrökben rakjuk ki nekik a vizet. Az etetőkbe minden reggel és este finom szalma kerül.
Nagyon kényes a gyomruk, nem bírják a hirtelen étrend változásokat, attól megy a hasuk. Ezért nem kapnak konyhai zöldség maradékot, az a csirkéknek megy. Ha új gabonát akarunk nekik adni, azt csak fokozatosan szabad, először egy kicsit keverünk a szokásos kajájukba, és pár nap múlva emelhetjük az adagot. Amitől óvni kell a kecskéket: puffasztó ételek: sok káposzta, bab, borsó, vizes friss lucerna. Veszélyes még rájuk nézve a dió levél, mert sok csersavat tartalmaz, ami mérgező. A puffadás és a férgek a legnagyobb veszély rájuk tekintve. Nagyon szeretik az almát, répát, bármilyen lágyszárú növény kiszáradt részeit. Ha valami oknál fogva be akarom terelni őket az ólba, akkor csak egy tál kukoricát kell tartani a kezemben, azt zörgetni és már jönnek is utánam mint egy pincsi kutya. Félévenként jó őket féregteleníteni, mint a kutyákat.
Van egy mondás: a kecske a szegény ember "tehene". Ez igaz is, mert régen csak kieresztették őket a legelőre, és megfejték őket. De manapság már másképp etetjük őket. Ugye a cél mindig, hogy finom, minőségi tejet kapjunk, ezért a kecskét is jó minőségű gabonával/szénával etetjük (ez mindenféle állatra igaz, amit élelem céljából tartunk). Ezért mi adunk nekik gabona keveréket: kukorica, búza, rozs , árpa; valamint jó szénát-lucerna vagy réti. Egyébként a réteken el sem hiszi az ember hogy mennyi gyógynövény van! A kertünk azelőtt megmunkálatlan rét volt és boldogan fedeztem fel benne a vadon termő kamillát és csipkebogyót!
Az ólban alájuk aranysárga szalma kerül (búzaszár). A szalmának rendkívül jó a szigetelése, nagyon melegíti az állatokat, persze szeretik azt is megenni, épp ezért nem lehet rohadt vagy penészes.
Amin meglepődtem: a kecskéket pedikűrözni kell! Éppen úgy nő a patájukon a köröm, ahogy nekünk és bizony le kell vágni na persze nem Solingen ollóval, hanem jó csípőfogóval.
Ha szarva van akkor bök is? Nem. A lány kecskék nem bökdösnek a szarvukkal, azt csak egymással teszik. 3 év alatt egyszer sem történt ilyen, kivéve persze Sanyit.
Kb havonta tüzelnek, és 5 hónap a terhességi idő. Kicsinyeiket hat hetesen lehet leválasztani, akik már két hetesen rágcsálnak szénát. A laktációs (tejelési) idő 210 nap. Van olyan kecske, amelyik el is apad pár hónap alatt, de van olyan, amelyik a következő ellésig simán adná a tejet ( de el kell apasztani, hogy a gida a pociban jól fejlődjön). Általában 1-3 gida születik, nálunk eddig kettő volt a maximum.
A kecskék eredően sziklán éltek , így megmaradt az a jó szokásuk, hogy bárhova felugranak-rettentő jó ugrók. Rozika az első kecskénk ki is próbálta milyen a tetőről a kilátás.
Egyébként nagyon olyan tulajdonságaik vannak mint egy szeleburdi kiskutyának, épp csak a botot nem hozzák vissza( mert inkább megeszik). Mindegyiknek van neve: Sári, Rozi, Bözsi, Gizi, Luca, Bambi, Mini , Kisbözsi, Leszbi (igen van egy csaj kecskénk, aki a csajokat szereti), Lili, Lizi, Dagi...Ja és van egy szem bárányunk, ő Bori.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése